Új lap
Erdélyi folyóiratok seregszemléje


Helikon, Látó, Székelyföld, Irodalmi Jelen, Magyar Kisebbség, Várad, Korunk


A kolozsvári Helikon két legutóbbi lapszámából tallózunk. Mindkettőben Lászlóffy Aladár jegyzi a vezércikket.

Az áprilisi utolsó lapszámban Kossuth-díjas Bodor Ádámot Balázs Imre József méltatja, a Széchenyi-díjas Pomogáts Bélát pedig Kántor Lajos köszönti (Magyar határjáró). Kovács András Ferenc Szilágyi Domokosról ír. Oravecz Imre rövidprózákat, Bogdán László pedig Tűz című írását közli a lap. Szőcs István A történelem változékonyságáról ír. Egyed Emese ezúttal prózát közöl a lapban, verset pedig Király Lászlótól olvashatunk. Komány János jegyzi az Egy óda a magyar nyelvhez című írást. A Serény Múmia immár 230 számához érkezett. A versblokkban Bölöni Péter és Gabriel Chifu művei olvashatók (ez utóbbi Goron Sándor fordításában). A prózai rész serénykedő múmiája Simó Márton, aki kísérletet tesz egy kínos-kellemetlen szó, a bozgor értelmezésére. A lapban közölt részlet egyébként A bozgor című regényből származik. (XIV. évf. 2003. 8.)

Az első májusi lapszámban Szőcs István tovább boncolgatja a történelem változékonyságának kérdését, Pomogáts Béla irodalomtörténész pedig Kosztolányiról közöl tanulmányt. Angi István László Ferenc zenetudósról ír, Lászlóffy Csaba pedig prózát is, verset is közöl. Gyulai Levente Papp Attila Zsolt A Dél kísértése című kötetét recenzálja. A Serény Múmia György Attila prózájából (Uralkodók Könyve) közöl részletet, de ugyanitt olvasható Nagy Koppány Zsolt (A lézengő writter) és Zsidó Ferenc (Nagyszerű halál) prózája is. (XIV. évf. 2003. 9.)


A marosvásárhelyi Látó májusi számának költői: Karácsonyi Zsolt, Bogdán László, Király László. Különösen érdekes Jánosházy György összeállítása, ugyanis a jeles fordító a jelenkori katalán költészeti antológiájából válogatott néhány darabot. A próza-szekcióban Molnár Vilmos, Szakács István Péter írásait olvashatjuk, Balázs Imre József pedig Bartalis János két világháború közötti költészetét elemzi. Az EMIL-díjas Mózes Attila íróval Farkas Wellmann Éva közöl interjút. Zsidó Ferenc regényét Boka László, Berszán István könyvét Fekete J. József bírálja.

A csíkszeredai Székelyföld májusi számában, a szépirodalmi blokkban a követező szerzők írása olvasható: Villányi László (A beregszászi fiúk), Pusztai Zoltán (Hiányjelek), Vári Fábián László (Fecskehajtó Kisasszony nyomában, Berekfürdőn). Természetesen, nem hiányozhat a vers ebből a részből (Pátkai Tivadar, Borbély János, László Zsolt), de Lászlóffy Csaba prózája is fontos elemét képezi a lap gerincének. Az Academica Transsylvanica rovatban beszélgetés olvasható dr. Nagy Attila marosvásárhelyi tüdőgyógyásszal ("Ma minden tüdőgyulladás atípusos"). A Ködoszlásban Benkő Samu akadémikus a szépíró II. Rákóczi Ferencről értekezik.

További rovatok a Székelyföldből:

Múltunk: Olti Ágoston (A legfontosabb termelőeszközök államosítása Csík megyében); Irattár: Gagyi József (Hazafiság 1949-ben); Kelet Népe: Ilyés Zoltán (A szakrális táj történeti szerveződése Gyímesben); Ujjlenyomat: Molnár H. Lajos (Az egymillió tonnás hazugság). A Műteremtés című rovatban Daczó Katalin interjúja olvasható Bartos Jenő képzőművésszel (Kultúrák és idők közötti kommunikáció), a Szemle rovatban pedig Fosztó Áron Zoltán a Wass Albert perről beszélget Szakács István Péterrel.

Az aradi Irodalmi Jelen áprilisi száma számtalan évfordulókhoz kötött közlést tartalmaz: Kányádi Sándor Illyés Gyulára, Pongrácz P. Mária Endre Károlyra emlékezik, de a szerkesztőség Nichita Stănescura és Horváth Imrére is gondoltak. Különleges ínyencfalatnak ígérkezik az a levél, amelyet Thomas Mann írt Bartók Béláról. A levél különlegessége, hogy először jelenik meg magyar nyelven. Németh Zoltán a felvidéki magyar irodalom helyzetét elemzi.


A Kolozsváron megjelenő Magyar Kisebbség című társadalomtudományi folyóirat 2002/4-es lapszáma végre-valahára felkerült a világhálóra! http://www.hhrf.org/magyarkisebbseg/ A lapszám súlypontját a 2002-es romániai népszámlálás kérdése képezi. Az egyetemi hallgatók, fiatal szakemberek számára fenntartott Stúdium-rovatban Császár Melinda: A kedvezménytörvény megjelenítése a központi román sajtóban és Kádár Magor: Az érem másik oldala: a státustörvény az erdélyi román köztudatban és a román nyelvű írott sajtóban című tanulmánya jelent meg.

A Magyar Kisebbség 2003/1-es lapszáma május 23-án jelenik meg, és mintegy három hét alatt kerül fel a hálóra. A lapszám központi témaválasztása a regionális politika és a területfejlesztés kérdése.

A Várad legújabb számában a vers szekcióban Kinde Annamária, Fried Noémi-Lujza, Dénes László, Karafiáth olvasható. Demeter Szilárd Az egérfelügyelő című írásával vitát provokáló de mindenféleképpen érdekes színfoltot hoz a lapba. Igazi kulturális csemegét, egyfajta irodalmi szenzációt is közöl a szerkesztőség: egy „svindler listával” megfejelt kordokumentumot Emlékezés egy soha meg nem született folyóiratra címmel. Egy 1980-as ábrándról van szó, mikor az akkori kulturális földalatti nép magyar nyelven íródott irodalmi lapot akart Nagyváradon, s ennek érdekében aláírásgyűjtésbe kezdtek. Persze, hamar rádöbbentek arra, hogy Bodor Pálnak igaza volt, mikor váteszi vénáját felvillantva „megnyugtatta” az izgága tollforgatókat: „Fiúk, nulla százalék esély van...” Annyi is volt, mint kiderül a cikkből, viszont érdemes elolvasni a „svindler listán” szereplők névsorát (nem beszélve az akkori funkciójukról). Sok érdekes névvel találkozhat az olvasó.

A kolozsvári Korunk májusi lapszámáról itt olvasható recenzió: http://erdelyi.irok.terasz.hu/index.php?id=370

Megtudjuk többek között, hogy a kávéházkultúrának befellegzett, és hogy a kocsmában üldögélni nem olyan rossz dolog. Főleg, ha irodalom is keveredik a dologba, versek, kocsmadumák szintjén. Milyen szép régi világ is volt az, amikor a főpincér könyörgött az író uraknak – úgy éjfél körül, hogy vegyék ezt a bort, kérem, vigyék haza, mert nem akarok többet hallani, nem akarom, hogy a szekusok még többet kiverjenek belőle. (A lapszám hamarosan interneten is olvasható.)