BalkánTerasz

Túlélőtúra a román kultúra agy- és lélekdöcögtető terepén...

Abból kínál ízelítőt ez a rovat: milyen is ez a Románia, amiben élünk. Milyen a román folyóiratok világképe (esetleges) hozzánk való viszonyuk, az értelmiségi körök baráti, semleges vagy ellenséges magatartása.
A BalkánTeraszról kilátás nyílik a román kultúra ismeretlen-ismerős tájaira.


Horia-Roman Patapievici: Bukarest
Hogyan lett egy nemtörõdöm kisvárosból a belenyugvással elviselt bizonytalanságok fõvárosa...

Bányai Péter: Helyzetjelentés a 22-es ideológiai zűrzavaráról
Mi a súlyosabb? Az, hogy Romániában működik egy félfasiszta párt és hű házisajtója, avagy az, hogy az ún. "legdemokratikusabb" hetilap megszokott hangvétele egyre gyakrabban keveredik gyűlölködéssel, magyar- és idegenellenes szövegekkel?

Ágoston Hugó: A 22 ünnepe és csapdája
Sajnos, Gabriel Andreescu kiválásával megbolydult a lap hozzánk, magyarokhoz való viszonya.

A szavazófülkében nincsenek könyvek
Hazaérve jöttem rá, mi is tűnt különösnek abban a házban: nem láttam odabent egyetlen könyvet sem. A nyomtatványokat csupán néhány folyóirat képviselte, amelyek megtervezett pozícióban hevertek egy asztalkán a nappaliban. Közülük egyik sem taglalt bonyolultabb témát, mint amilyen a tincselt hajfestés, hibátlan összecsengésben a megfestett egyéniségével és a megfestő tehetségével. A ház lakói természetesen úsztak a boldogságban...

22: Egymás mellett, nem együtt
(interjú Georg Aescht német íróval)

Szonda Szabolcs: Amikor fejfájást okoz az összeborulás
Avagy mi fán terem a román–moldáv szótár?

România literară: Antiszemitizmus vörösben
Amikor szorítóba kerül, Iliescu visszakozik, mint Ceauşescu 1989 decemberében a balkonról...

A 22 arról, hogy Păunescu és társai ismét páholyban érezhetik magukat...
Ugyanazok a meghívottak láthatóak a képernyőn, mint 1989 előtt, és Păunescu ugyanúgy simogatja szakállát, pocakját... Ők osztják-szorozzák Románia sorsát, fogalmazzák rímekbe történelmét. S a „bárd” saját hazafias verseit szavalja, mint akkor is. Aztán felkéri a többi „bárdot”, zenésítsék meg verseit. Néha magafajta meghívottjaival hirdetik a román nép örökkévalóságát és egyetemességét. Érveket hoznak fel arra, hogy a románság kiváló, mindenki más középszerű a világon.

Emil Cioran: A párizsi rút, a déli és a balkáni...
„A Balkánról nézve a világegyetem peremváros, hol tiszteletreméltó pendzsik és gyilkos cigányok sétálnak.”

Egy újabb dilemma: Vendéglő vagy könyvtár?
Avagy: „Miért nem próbálkozik inkább egy vendéglővel? Ott felszolgálhatnának könyveket is, ha valaki azt rendel..." Ha-ha-ha...

A magyarországi igények veszélyeztetik az RMDSZ-t

Nagy Balint és Tsai*
A román kortársaktól eltérően, a magyar nagygeneráció sokkal erősebb civil- és ellenzéki tudattal rendelkezett. Hogy a rendszerváltás úgy történhetett, ahogy történt, ennek a generációnak is köszönhető.

Makovecz és az organikus giccs román szemmel
A magyar épitészet agresszív, sötét, monumentális – a román: helyiérdekű...

Radu Cosaşu: „Mindig ugyanaz a három kérdés”
– avagy miért nem versenyképes a kelet-európai író a nyugatival? A román íróra kényszerített szerepekről...

Dilema – Szonda Szabolcs fordít: Ezelőtt jobb volt. Náluk is...
(avagy miért szeretnék időutazóként bevásárolni egy ’80-as évekbeli amerikai üzletben)

Dilema – Lucian Mîndruţă: Szeretni és rettegni Amerikát

22, România literarã

Miért túrja az orrát a bukaresti képviselő?
Dinu Flămând a 22-ben arról, hogy Franciaországban kelendőbb a magyar kultúra mint a román!

Dilema 2003. június 6–12.

Miért hozza zavarba a magyarokat a román nyelv nemisége? (Verestóy és Budapest Kisasszony a Dilemában)

Román–francia barátság – és ami mögötte van

România literarã, 22

Magyar témák az Observator Cultural román művelődési hetilapban


Elküldöm a BalkánTerasz linkjét!
A címzett e-mail postaládája: